ÉRTESÍTÉS

A VESZPRÉM, BALATONFÜRED, BALATONALMÁDI, VÁRPALOTA ÉS ZIRC JÁRÁSOK TERÜLETÉN

A KIS- ÉS NAGYLÉTSZÁMÚ SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNYOK SZARVASMARHA GÜMŐKÓR SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSÉRŐL ÉS AZ ÁLLOMÁNYOK ÉVES ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATA IDŐPONTJÁRÓL 2023. ÉVBEN

A szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állomány hivatalosan mentes minősítését a járási hivatal által elkészített ütemterv alapján évente ellenőrizni kell.

Az állattartó szarvasmarha állománya valamennyi tizenkét hónapos vagy annál idősebb szarvasmarháját évente elvégzett intradermális tuberkulin próbával meg kell vizsgálni.

Ellenőrző vizsgálat kizárólag olyan egyeden végezhető, amelyet egyedi azonosítóval megjelöltek.

Az állattartó írásbeli kérelmére engedélyezhető, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor az intradermális tuberkulin vizsgálatra, ha ez utóbbi esetben az intradermális tuberkulin vizsgálat az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető.

Az intradermális tuberkulin vizsgálat elvégzésére kislétszámú állományok esetében a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendelet szerinti körzeti kapcsolattartó állatorvos köteles, nagylétszámú állományok esetében az állományt szerződés alapján ellátó szolgáltató állatorvos végezheti.

Nagylétszámú állományok TBC vizsgálata kizárólag hatósági állatorvos felügyelete mellett végezhető. A nagylétszámú állományok ellenőrző vizsgálatát annak megkezdése előtt legalább 48 órával az ellátó állatorvos köteles írásban bejelenteni a Járási Hivatalnak.

A szarvasmarha állományok vizsgálatára a mellékelt táblázat szerint kerül sor.

Az állattartó kötelezettségei:

• Az állattartó köteles a szarvasmarha-állományról naprakész állomány-nyilvántartást vezetni, és azt az állatorvos vagy az eljáró hatóság képviselője kérésére bemutatni.
  • Az állattartó köteles az ütemterv szerint a szarvasmarha-állomány intradermális tuberkulin vizsgálatát az állatorvossal elvégeztetni.
  • Az állattartó köteles az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, és a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet legalább hat évig megőrizni.
  • Az állattartó köteles állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
  • Az állattartó köteles állatának állat-egészségügyi vizsgálata elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
  • Az új szarvasmarha-állomány szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítését az állattartó köteles kezdeményezni a járási hivatalnál az állatok beszállításának megkezdését követő tizenöt napon belül.
  • Az állattartónak a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományát úgy kell tartania, hogy az fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állattal ne érintkezhessen.

Vágányzári információ letöltése

Lakossági tájékoztató a Balaton-térségi ivóvízellátás korszerűsítését célzó

kiemelt regionális beruházásról

Tisztelt érintett felhasználóink!

2022 márciusában indult annak a nagyszabású fejlesztésnek az előkészítése, amely a Közép-Dunántúl ivóvízellátásának korszerűsítését célozza. A Balaton és térsége ivóvízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés nevet viselő, 3,2 milliárd forint uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében zajlanak a beruházás tervezési feladatai, melyhez kapcsolódóan a szakemberek egyeztetnek az illetékes önkormányzatokkal, és felkeresik az érintett ingatlanok tulajdonosait.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. projektjét a magyar kormány idén január elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

A balatoni térséget és a somogyi háttértelepüléseket minőségi ivóvízzel ellátó, tervezési szakaszban lévő fejlesztés keretében az évtized végéig

• kiválthatják a korszerűtlen, gazdaságtalanul és környezetterhelő módon üzemeltethető felszíni vízkivételi műveket és egy új, korszerű vezetékrendszer megépítésével az elavult, teljes felújításra szoruló regionális vízvezeték-hálózatot;
• és a jelenlegi, a tóból történő költséges felszíni vízkivétel helyett karsztvízzel, illetve a Mura folyó parti szűrésű vizével állíthatják majd elő, technológiai vegyszer alkalmazása nélkül, energiatakarékosan, fenntartható és környezetkímélő módon az érintett több százezer állandó lakos és a tóhoz látogató nyaraló ivóvizét.

Megszűnhet tehát a Balatonból történő vízkivétel, helyette a tótól északra fekvő nyirádi karsztvízbázis termelésnövelésével, valamint a kincsesbánya-rákhegyi karsztvízbázisok, továbbá a Mura folyó bevonásával oldhatják meg a térség vízellátását. Utóbbi a Balaton déli parti településeit, valamint a somogyi háttértelepüléseket láthatja majd el ivóvízzel.

A fejlesztés során a karsztvízbázisokat a megújulóképességük figyelembevételével hasznosítják majd, ügyelve rá, hogy a vízkilépés és az utánpótlódás egyensúlyban maradjon.

A délnyugati határnál található Mura esetében fontos szempont, hogy a folyó megőrizze természetes élőhelyi értékeit, biológiai sokféleségét, és csak a jelentős szabad vízhozamát hasznosítsák ivóvízként.

A projekt keretében a „P&B AQUA” Kutatási, Fejlesztési és Műszaki Tanácsadó Zrt. által vezetett konzorcium

• elkészíti a szükséges terveket, hatástanulmányokat, technológiai tervezési és méretezési számításokat, vizsgálati dokumentációkat, modellezéseket;
• megszerzi a megvalósításhoz szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat;
• azonosítja az érintett területeket, elkészíti a vízvezetési szolgalmi joggal és a területszerzéssel kapcsolatos dokumentációkat.

A tervezési feladatok megvalósítása érdekében megbízott szakemberek a várhatóan 2023. november végéig tartó időszakban személyesen keresik fel az érintett települési önkormányzatokat.

A jelenleg zajló előkészítés a lakosságot közvetlenül annyiban érinti, hogy a tervezők megkeresik a megépítendő ivóvízvezeték-hálózat által érintett ingatlanok tulajdonosait a vízvezetési szolgalmi jogi megállapodások megkötése érdekében. Ezenkívül az előkészítés során járják be a tervezett nyomvonalat a terepfelvételeket készítő geodéták és a talajmechanikai szakemberek, akik kis átmérőjű fúrásokkal vesznek talajmintákat – ehhez kapcsolódóan tisztelettel kérik a lakosokat, hogy támogassák munkájukat az érintett területekre való belépés biztosításával.

Fontos hangsúlyozni, hogy

• nem része a projektnek az elosztó hálózatokat és az új felhasználói bekötéseket érintő munkák tervezése és megvalósítása – a projekt keretében kizárólag egy korszerű regionális ivóvízvezeték-rendszer megépítésének tervezése és műszaki előkészítése történik meg;
• nem része a projektnek a mezőgazdasági célú öntözővíz-ellátás biztosítása – a projekt keretében csak az öntözővíz vízkivételének lehetőségét vizsgálják meg a murai vízkivételnél, a karsztvízből történő öntözés lehetőségének megteremtése fel sem merült;
• nem része a projektnek a Balaton vízpótlása, ugyanakkor a beruházás kedvezően hat majd a tó vízszintjére a jelenleg az ivóvíz előállításához szükséges felszíni vízkivételek megszűnése miatt;
• nem része a projektnek továbbá a Velencei-tó vízpótlása sem.

A jelenlegi, 3,2 milliárd forint értékű, uniós finanszírozású KEHOP-projekt befejezését követően, a beruházás tervezési feladatainak lezárultával következhet a megvalósítási szakasz, a kivitelezés megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása, majd maga a kivitelezés, az ahhoz szükséges pénzügyi források biztosítását követően.

A jelenlegi becslések szerint több száz milliárdos nagyságrendű beruházás optimális esetben az évtized végéig valósulhat meg, eredményeként költség- és energiatakarékosabb módon, környezetkímélőbb technológiával, és korszerű távfelügyeleti rendszerrel lesz biztosítható a Balaton-régió vízellátása kiváló minőségű ivóvízzel.

További információk a projektről, valamint az érintett települések listája a DRV honlapján találhatók. Kérdéseiket a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre küldhetik.

A DRV Zrt.-ről

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) az ország területileg legnagyobb víziközmű-szolgáltatója, amely 378 településen több mint 856 ezer ember ivóvízellátását biztosítja, továbbá 220 településen közel 643 ezer ember számára gondoskodik a szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról. A többségi állami tulajdonú vállalat Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala vármegyében szolgáltat.

DRV Zrt.