Hírek

  • Tájékoztató áramszünetről

     

    eonprilis3

  • Tájékoztató

     

     

    ÉRTESÍTÉS

    A VESZPRÉM, BALATONFÜRED, BALATONALMÁDI, VÁRPALOTA ÉS ZIRC JÁRÁSOK TERÜLETÉN

    A KIS- ÉS NAGYLÉTSZÁMÚ SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNYOK SZARVASMARHA GÜMŐKÓR SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSÉRŐL ÉS AZ ÁLLOMÁNYOK ÉVES ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATA IDŐPONTJÁRÓL 2023. ÉVBEN

    A szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állomány hivatalosan mentes minősítését a járási hivatal által elkészített ütemterv alapján évente ellenőrizni kell.

    Az állattartó szarvasmarha állománya valamennyi tizenkét hónapos vagy annál idősebb szarvasmarháját évente elvégzett intradermális tuberkulin próbával meg kell vizsgálni.

    Ellenőrző vizsgálat kizárólag olyan egyeden végezhető, amelyet egyedi azonosítóval megjelöltek.

    Az állattartó írásbeli kérelmére engedélyezhető, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor az intradermális tuberkulin vizsgálatra, ha ez utóbbi esetben az intradermális tuberkulin vizsgálat az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető.

    Az intradermális tuberkulin vizsgálat elvégzésére kislétszámú állományok esetében a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendelet szerinti körzeti kapcsolattartó állatorvos köteles, nagylétszámú állományok esetében az állományt szerződés alapján ellátó szolgáltató állatorvos végezheti.

    Nagylétszámú állományok TBC vizsgálata kizárólag hatósági állatorvos felügyelete mellett végezhető. A nagylétszámú állományok ellenőrző vizsgálatát annak megkezdése előtt legalább 48 órával az ellátó állatorvos köteles írásban bejelenteni a Járási Hivatalnak.

    A szarvasmarha állományok vizsgálatára a mellékelt táblázat szerint kerül sor.

    Az állattartó kötelezettségei:

    • Az állattartó köteles a szarvasmarha-állományról naprakész állomány-nyilvántartást vezetni, és azt az állatorvos vagy az eljáró hatóság képviselője kérésére bemutatni.
      • Az állattartó köteles az ütemterv szerint a szarvasmarha-állomány intradermális tuberkulin vizsgálatát az állatorvossal elvégeztetni.
      • Az állattartó köteles az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, és a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet legalább hat évig megőrizni.
      • Az állattartó köteles állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
      • Az állattartó köteles állatának állat-egészségügyi vizsgálata elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
      • Az új szarvasmarha-állomány szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítését az állattartó köteles kezdeményezni a járási hivatalnál az állatok beszállításának megkezdését követő tizenöt napon belül.
      • Az állattartónak a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományát úgy kell tartania, hogy az fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állattal ne érintkezhessen.
  • Tájékoztató

     

    FKGtjkoztat

Tájékoztató

 

 

Tájékoztató a szén-monoxid-mérgezésről és a megfelelő CO-érzékelőkről

 

A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, a probléma hátterében legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő áll, emellett a baj forrása a szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés és karbantartás elmulasztása, vagy a szellőző elemek lezárása volt. A hibás készülékek működése miatti tökéletlen égés során mérgező gáz szabadul fel, amely azért különösen veszélyes, mert színtelen, szagtalan, a levegőnél alig könnyebb, nem irritáló, ugyanakkor megakadályozza, hogy a vér megfelelő mennyiségű oxigént szállítson, ezért másodpercek alatt eszméletvesztést okozhat.

A katasztrófavédelem évek óta kampányol azért, hogy minél több otthonba kerüljön szén-monoxid-érzékelő. Ezekkel a viszonylag kis befektetéssel beszerezhető berendezésekkel – elenyésző fenntartási költségek mellett – 5-7 évre biztonságosabbá tehetőek a lakások. Ennyi idő elteltével azonban le kell az eszközöket cserélni. A szakemberek rendre arra is felhívják a figyelmet, hogy nem mindegyik készülék alkalmas arra, amire hirdetik, ezért időről-időre megvizsgáltatják a szén-monoxid-érzékelőket, az így szerzett tapasztalatokat pedig BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közzéteszi honlapján.

A hazánkban használható szén-monoxid-érzékelők elektrokémiai elven működnek: egy, a szén-monoxidot elnyelni képes vegyi anyag – a szén-monoxid megkötött mennyiségétől függően – megváltoztatja fizikai jellemzőit, amelyet elektronikusan mérve a készülék veszély esetén fény- és hangjelzéssel riaszt.

A BM OKF, mint a szén-monoxid-érzékelők piacfelügyeletét ellátó hatóság közzéteszi a megbízható és a vizsgálat során nem biztonságosan működő szén-monoxid-érzékelőkről készített kimutatásokat. A negatív listán szereplő termékek forgalmazását a hatóság megtiltotta a termékek nem megbízható működése miatt. A BM OKF felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy semmilyen körülmények között ne vásároljanak a negatív listán szereplő termékek közül, illetve amennyiben korábbról már ilyen érzékelővel rendelkeznek, akkor azokat cseréljék le a pozitív listán található termékek egyikére.

 

https://katasztrofavedelem.hu/33883/szen-monoxid-erzekelok

 

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság