A Képviselő-testület kültagjainak bemutatkozása

 

dr. Rózsás Attila

Az emberek már több száz év óta tudják, hogy érdekeik képviseletét személyesen nem tudják, vagy nem lehet megoldani. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Egyrészt már nagyon sokan élünk a földön, másrészt az emberek ügyei, feladatai, problémái sokszorosára nőttek. Ha a földgolyón élő emberek mindegyike kénytelen lenne a saját ügyeivel külön-külön foglalkozni, az globális káoszhoz vezetne. Ez a világban a sokat emlegetett globalizáció egyik legnagyobb méretű esete lenne. Azt hiszem, ezt senki nem akarta, és most sem akarja.

Ezért találták ki a képviselőség intézményét. A képviselő egy közösség érdekeit képviseli akkor is, amikor nincs idő a vélemények megismerésére.

A külső képviselőséget azért vállaltam el, mert – balatonakarattyai lakosként – az eddigi életpályámból, valamint a vállalkozói világból szerzett tapasztalataimból néhányat a település javára adhatok át, ellenszolgáltatás nélkül. Egy idő óta az emberek nagy része csak magáért hajlandó ún. társadalmi tisztséget vállalni.

Úgy látom, hogy az akarattyai lakosok bölcs döntése alapján megválasztott Polgármester Asszony és Testület tud is, és akar is a települési érdekeket mindenek elé állító képviselőként dolgozni.

A jó start befolyásolja a győzelem esélyét. Tudom, hogy a megmérettetés Balatonakarattyán sem fog elmaradni.

dr. Rózsás Attila
a Területfejlesztési bizottság kültagja
(balatonakarattyai lakos)

Bánki Attila

Az idén lesz két éve annak, hogy mintegy ötvenévi munka után én is beálltam az „igazi” nyugdíjasok sorába, és régi álmomat valóra váltva, saját családi házamban, állandó lakosként, az év nagyobbik részét Akarattyán tölthetem.

Mint okl. mérnök és okl. közgazda az újonnan választott Önkormányzatnak felajánlottam szakmai segítségemet, s ennek következtében „külsős”-ként a Pénzügyi és Jogi Bizottság tagjává választottak. Tevékenységemet a Kenesével folyamatban lévő 2014. évi költségvetés elszámolására, és a jövő év pénzügyeinek tervezésére, egyeztetésére igyekszem koncentrálni. Díjazásomat teljes egészében az akarattyai templom újjáépítésére ajánlottam fel.

Akarattya iránti olthatatlan szeretetem a háború utáni 40-es évekre nyúlik vissza, amikor még a mai Bercsényi lejárón a tehéncsordát lehajtották itatni a strand helyén lévő sekély vízbe. Még most is előttem van a kép, ahogy az állatok állnak a ritkás nádassal borított vízben. Unokatestvéreimmel és öcsémmel felváltva jártunk fel a Partaljá”-ról, biciklit tolva az akkor még Hangya, majd az ötvenes években Népbolt, ma pedig ET nevet viselő üzletbe kenyérért, tejért, olajért. Felejthetetlen nyári szünidőket töltöttem a vízparti házban, élénk gyerekek és olyan híres, kedves emberek között, mint Márk Tivi bácsi (az Operaház jelmez- és díszlettervezője), Kónya Pepi bácsi (a Csepeli Vasas és a válogatott futballistája), vagy a legendás Huszár bácsi, aki megmutatta, hogyan lehet szigonnyal majd két méteres óriási harcsát fogni.

Egyetemi tanulmányaim alatt és után is kiváló barátaimmal, később kibővült baráti körömmel, családjainkkal együtt tartottuk és tartjuk azt a szüleinktől örökölt értékrendet, amelynek középpontjában a család, a kölcsönös tisztelet, a munka és a keresztény világnézet áll. A rendszeres összejöveteleinken mindig szerepelt az Akarattyáért tenni akarás, de meg kell vallani, hogy minden törekvésünk – a templom újjáépítésének kivételével – mindeddig félsiker lett, vagy kudarcba fulladt. Annál jobban örülünk, hogy az új Önkormányzat olyan célokat tűzött ki, melyekről korábban csak álmodni mertünk, és most talán még tenni is módunk lesz Akarattya felvirágoztatásáért. Remélem, hogy megérjük azt, hogy a csendes, a családokat összetartó, szép faluközponttal, megújult templommal, virágos panorámasétánnyal és ápolt közterületekkel rendelkező üdülőtelepülésen élvezhetjük egyszer a közösségi élet és az öregkor szépségeit. Tekintve, hogy már a negyedik, sőt ötödik „akarattyás” generáció ismerkedik a hely szellemi kisugárzásával és szépségeivel, joggal bízhatunk a jövőben.

A következő években munkalehetőségek teremtésével szeretnénk növelni az állandó lakosok számát, és elérni azt, hogy egyre több fiatal család találja meg boldogulását községünkben. E célok elérése érdekében kérjük a lakosság szíves támogatását.

Györgydeákné Takács Hajnalka

Életem az utóbbi időben úgy alakult, hogy csaknem hat évtizedes „balatonkenesei lét” után, három éve felváltva élek Akarattyán, ill. Kenesén. Azzal együtt, hogy szívből üdvözlöm Akarattya önállósulását, mely vélhetően látványos fejlődést von majd maga után, én ezt az eddig egy, mostantól két csodálatos települést, ahol évtizedek óta élek, egyformán szeretem! Így szoktam meg, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy éppen itt élhetek.

Tanulmányaimat Veszprémben, Budapesten és Székesfehérváron végeztem, így lett belőlem 1974-re német-magyar nyelvű országos idegenvezető, kultúrmunka szervező, és szakképzett könyvtáros. Három évvel ezelőtti nyugdíjazásomig valamennyi munkahelyemen olyan munkát végeztem, ahol mindhárom tevékenységet egyszerre folytathattam, s ezek remekül kiegészítették egymást. Mindig azt csinálhattam, amit szeretek, amihez értek. Balatonfüreden a Művelődési Házban, majd a Pedagógus Üdülőben, később a Honvéd Üdülőben, végül utolsó munkahelyemen a kenesei Közművelődési Intézmény és Könyvtár vezetőjeként is foglalkoztam idegenvezetéssel, kultúrmunka szervezéssel.

Munkám során folyamatosan publikáltam különböző szakmai, ill. szépirodalmi fórumokon, újságokban, folyóiratokban, több könyv szerzője, ill. társszerzője voltam. A Balatonkenesei Hírlap szerkesztő bizottsági tagja voltam 2000-2010-ig, a Könyvtárosok Megyei Egyesületének vezetőségi tagja voltam 8 éven át. 2006-ban Balatonkenesén megválasztottak önkormányzati képviselőnek, mely feladatot 2008-ig lelkesen és odaadóan láttam el, azonban a képviselők közötti, számomra elfogadhatatlan csatározások miatt lemondtam tisztségemről.

Lokálpatrióta vagyok. Megtisztelve éreztem magam, amikor felkérést kaptam, vállaljam el az akarattyai képviselő-testületben kültagként való közreműködést. Köszönöm a bizalmat. Örömmel ajánlom fel tudásomat, tapasztalataimat, mert jó érzés számomra, hogy ezzel segíthetem az akarattyai önálló kulturális élet kialakítását.

Bízom abban, hogy e területen tudok majd segíteni az Akarattyát remélhetőleg a régió egyik meghatározó településévé emelő munkában. Ritka szerencsés természeti adottságait kihasználva, múltját tiszteletben tartva, értékeit megőrizve, a három közeli településhez csatlakozás előnyeivel élve kívánom elősegíteni fejlődését.